Egyiptom, Egyiptomi utazás

Kleopátra és Antonius ikrei, Kleopátra Szeléné és Alexandrosz Héliosz szobrát fedezte fel újra egy olasz egyiptológus a kairói Egyiptomi Múzeum gyűjteményében.

A homokkőből faragott szobrot 1918-ban fedezték fel a Nílus bal partján, a denderai templom feltárása közben, az alkotás a kairói Egyiptomi Múzeumba került, ahol JE 46278-as katalógusszám alatt vették lajstromba - olvasható a Discovery News (http://news.discovery.com) hírei között.

A szobor hátoldalára csillagokat vésték, ami azt jelzi, hogy a kő eredetileg a mennyezet része lehetett valahol. Mindent egybevetve a szobor többi része is meglehetősen szokatlan.

"Két meztelen gyermek - egy fiú és egy lány áll a talapzaton, kiknek lábai köré két kígyó tekeredik. A gyermekek egyik karjukat testvérük válla köré fonják, míg másik kezükkel egy-egy kígyót markolnák meg" - magyarázta Giuseppina Capriotti, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács egyiptológusa.

A szobor ikonográfiai elemzése alapján az olasz egyiptológus a gyermekeket Alexander Hélioszként és Kleopátra Szelénéként azonosította.

Mint Giuseppina Capriotti kiemelte, a fiú a Nap korongját, míg a lány a Hold sarlóját és a korongját viseli a fején. A két kígyó, vélhetően kobra, a Napot és a Holdat jelképezi. Mindkét korongot a Hórusz-szem (Udzsat) díszíti, ami az állandó megújulási képesség szimbóluma volt Egyiptomban, s mint ilyen biztosítja a királyság intézményének folyamatosságát, valamint az istenek, a királyok, az élők és - a rendszeresen juttatott áldozatok révén - a holtak életét.

"Sajnálatos módon az ikrek arca nem maradt fenn túl jó állapotban, de a fiúcskának göndör volt a haja, s jobb oldalt látható a hajfonat, az egyiptomi gyermekek hagyományos gyermekfürtje. A kislány fürtjeit a görög nők hagyományos hajviseletébe, az úgynevezett dinnye-fazonba rendezte az ókori művész.

Giuseppina Capriotti összevetette a szobrot egy másik ptolemaioszi kórból származó alkotással, amely Dendera kormányzóját, Pakhomot ábrázolja.

"A szobrok stílusbeli hasonlóságot mutatnak, az alakoknak kerek az arca, pici az álla, s nagyok a szemeik" - magyarázta a kutatónő.

Mivel Pakhom szobra Kr.e. 50-30 közötti időszakból származik, az egyiptológus azt feltételezi, hogy az ikrekét egy egyiptomi művész készítette a ptolemaioszi kor vége felé, miután Antonius Kr.e. 37-ben sajátjának ismerte el a gyerekeket.

Hét évvel a Kr.e. 40-ben született ikrek előtt VII. Kleopátra királynő életet adott Julius Caesar fiának, Caesarionnak, Antoniustól pedig még egy fia Ptolemaiosz Philadelphosz született Kr.e. 36-ban.

Kleopátra és Antonius Kr.e. 30-ban bekövetkezett halála után Octavianus, a későbbi Augustus császár megölette Caesariont. Az akkor tízéves ikreket és öccsüket Rómába vitette, ahol nővére, Octavia gondjaira bízta őket. A két fiú további sorsa ismeretlen, Kleopátra Szelénét hozzáadták II. Juba mauretaniai királyhoz, akit még gyermekként hoztak Rómába Kr. e. 46-ban. Jubától legalább egy gyermeke, Ptolemaiosz Philadelphosz nevű fia született. A korabeli pénzérmékén Jubát Kleopátra Szelénével együtt ábrázolják, ami azt jelenti, hogy férje egyenrangú társa volt.

"Immár tudjuk, hogy gyermekkorában hogy nézett ki Kleopátra Szeléné ikertestvérével együtt" - hangsúlyozta Giuseppina Capriotti.

Dátum: 2012.04.26
Hírforrás: MTI

Kifejezetten mumifikálásra, és azért tenyésztették a macskákat az ókori egyiptomiak, hogy az isteneknek szánt ajándékként áldozzák fel őket - derült ki egy új tanulmányból.

Olasz szakemberek egy olyan mumifikált kismacskát vontak alapos vizsgálat alá, amely valószínűleg egy 18. században megvásárolt egyiptomi gyűjtemény részeként került a parmai Nemzeti Régészeti Múzeum tulajdonába. A kutatócsoport a röntgenfelvételhez hasonló, úgynevezett radiográfiai vizsgálat révén kukkantott be a múmia vászonborítása alá, amely egy mindössze 5-6 hónapos kölyökmacskát rejtett.

A póz, amelyben az állatot mumifikálták, azt sugallta a kutatók számára, hogy a macskát az istennek szánt áldozati ajándékként mutatták be - olvasható a Deccan Herald című karnatákai kiadású angol nyelvű napilap internetes változatában (www.deccanharald.com).

A macskát a lehető legszorosabban bepólyálták és az időszámításunk előtti 332 és 30 közötti időszakból származó hieroglifás ábrákon látható, ülő macskákhoz hasonló pozícióban mumifikálták. Annak érdekében, hogy az állatok minél kisebb helyet foglaljanak el, a balzsamozók eltörték a macskák csontjainak egy részét, köztük a gerincük végét, hogy a farkuk minél közelebb legyen a testükhöz, valamint a bordáikat, hogy mellső lábaikat is jobban le tudják szorítani.

Dátum: 2012.04.23
Hírforrás: MTI

A fáraók korának alkonya is remekműveket produkált - győződhet meg a látogató a párizsi Haussmann-körúton lévő Jacquemart-André múzeumban, ahol július 23-ig tekinthető meg ennek a politikailag dekadens, de művészetileg változatos évezrednek megannyi alkotása.

A XVIII. századi stílusú palota félkörívű nagytermében Nahtorheb főpap három szobra fogadja a vendégeket: az első a Louvre-ból, a második a British Museumból, a harmadik egy magángyűjteményből való, és ezúttal láthatók együtt először. Ahhoz képes, hogy nem isten- vagy királyfigurák, elképesztő méretűek. Az anatómiai részletek kidolgozottsága is rendkívüli, ahogy az is, hogy "ikrekről" van szó.

"Azt hittük, hogy Egyiptom csak az egyedi darabokat kedvelte, itt viszont sorozatról, vagyis egy műhely produkciójáról van szó" - mondta el a Le Figarónak Olivier Perdu, a College de France egyiptomi tanszékének tanára, az igen eredeti koncepciójú kiállítás biztosa. A bemutatott anyag csak a fáraók késői korszakát jeleníti meg.

Az ókori Egyiptom utolsó évezredének rossz híre volt, a korábbi korszakhoz képest hanyatlónak tartották. A Párizsban látható kiállítás viszont azt bizonyítja, hogy számos területen virágzó kultúrája volt ennek az időszaknak is. "Kétségtelen persze, hogy akkortájt a Nílus két partján zavarok, inváziók követték egymást, és később sokan látták úgy, hogy a politikailag meggyengült Egyiptom többé nem hozott létre remekműveket. Ez azonban olyan tévhit, amely a leletek hibás keltezésén alapul, és azzal is magyarázható, hogy a történelemkönyvekben sok mindent összekevertek. Valójában figyelemre méltó csúcsok is születtek, különösen a XXVI. és a XXX. dinasztia idején" - fejtette ki a lapnak Olivier Le Perdu.

A kiállítás anyagát hat téma köré csoportosították: templomok, arcok, temetési kellékek, a női ideál, királyok és végül: istenek. Mindegyik rész rendkívüli stílusbeli változatosságot, továbbá hosszú és mély esztétikai fejlődést mutat. A test, illetve az arc ábrázolása mind realistábbá vált, különösen a ptolemaioszi korban. Egyes szobrok békés nyugalmat sugároznak, mások mosolyognak. Az életkort is jelzik egyes figurák, a bőr kevésbé feszes. "De továbbra sem a romlást mutatják, az öregedés jeleit a bölcsesség kifejezéseként lehet értékelni" - fűzte hozzá a kiállítás biztosa.

A tucatnyi köz- és magángyűjteményből, Európából és Amerikából érkezett anyagban a legrégibb tárgy egy papirusz, amely valahol egy Halottak könyvének része volt, a XXI. dinasztia (i. e. 1077-i.e 943) idején keletkezett. A "legfiatalabb" egy Kleopátra korában (i.e 69- i.e 30), a római uralom hajnalán született dombormű. A kiállított tárgyak egyötöde ezúttal először került a nagyközönség elé.

Kiemelkedik közülük egy Berlinből érkezett, rendkívüli realizmust sugárzó, zöld kőzetből faragott fej - mintha a Tízparancsolat című film Yul Brinnere ihlette volna, bár nem II. Ramszeszt jeleníti meg, mint az amerikai filmszínész. A New York-i Metropolitan múzeum kincse az Ámon: ez a színaranyból készült istenszobrocska a maga nemében a legnagyobb, amelyet Egyiptomban valaha is találtak. Ugyanaz az anyaga egy még finomabban cizellált miniatűr istenszobornak, amely a kosfejű Herisefet jeleníti meg és Bostonból került a párizsi kiállításra.

Ismét csak a Metropolitanból kölcsönöztek egy női ezüstfigurát a XXVI. dinasztia idejéből, amelyet csak ékszerei öltöztetnek. Vetélytársa lehet a British Museumból érkezett Básztet, az öröm és a vígasság macskafejű istennője, aki orrkarikát és fülbevalót visel: ez a bronzszobor a Le Figaro szerint talán a kiállítás legszebb darabja.

Az Egyiptomról szóló kiadványok gyűjtői számára érdekes lehet A fáraók alkonya című 240 oldalas katalógus.

Dátum: 2012.04.04
Hírforrás: MTI

Hat óbirodalmi sírt nyitnak meg a látogatók előtt a Gízai-fennsíkon

Hufu (Kheopsz) unokájának végső nyughelyét öt másik óbirodalmi, a IV. dinasztia korából származó sírral egyetemben megnyitják a látogatók előtt a Ghízai fennsíkon.

"Lehet, hogy ezek a masztabák kevéssé díszesek, viszont igen érdekesek építészeti szempontból, hiszen sokkal inkább templomra emlékeztetnek" - írja az Al-Ahram (http://english.org.eg) online kiadása Ali al-Aszfar, a Ghízai-fennsík régészeti főigazgatójára hivatkozva.

A hat masztaba közül az első Kheopsz fáraó unokája, Mereszanh hercegnőé. Eredetileg anyja, II. Hotepheresz királyné számára épült a sír, de a hercegnő váratlan halála miatt Mereszanh lelt itt végső nyugalomra. A temetkezést 1927-ben George Reisner amerikai régész tárta fel, meglelve a fekete gránitszarkofágot, a hercegnő belső szerveit őrző kanopusz edényeket, valamint egy mészkőszobrot, amely anyjával ábrázolja Mereszanhot. Míg a szarkofágot a Kairói Egyiptomi Múzeumban őrzik, a szobor a bostoni Szépművészeti Műzeum gyűjteményébe került.

Ali al-Aszfar szerint a második masztaba Szesem-Nefer, a fáraó titkai őrzője számára készült.

"Ez egyike a fennsík legnagyobb sírjainak" - emelte ki Ali al-Aszfar, hozzátéve, hogy a falfestmények vadászat közben, valamint az isteneknek áldozva ábrázolják az óbirodalmi hivatalnokot, de akadnak Szesem-Nefer mindennapjait bemutató jelenetek is.
A harmadik masztaba gazdája Szenefru-Kha-Ef, a király kincstárnoka és Ápisz termékenységisten papja. A falakat a halott hivatalnok életét és gyermekeit ábrázoló falfestmények díszítik.

Nefer, a szem-papok felügyelője számára készült a negyedik masztaba, amelynek falfestményei az elhunytat családja körében és kutyájával ábrázolják. Az ötödik masztaba gazdája Jasszen, a király farmjainak felügyelője volt, a hatodikban pedig Ka-Em-Ankh, az uralkodó kincstárának felügyelője aludta örök álmát.

Mohamed Ibrahim egyiptomi régészeti miniszter szerint ezeket a masztabákat 25 évvel ezelőtt nyitották meg először a látogatók előtt, majd egyfajta rotációs rendszer szerint restaurálásra bezárták. Azóta megtisztították a falakat, elvégezték az állagmegóvásukat, eltűntették a látogatók által hátrahagyott graffitiket, valamint konzerválták a feliratokat és falfestményeket. A hat masztaba megnyitásával egy időben más sírokat zárnak be restaurálásra.

Dátum: 2012.03.28
Hírforrás: MTI